Pár napja kifehéredett a Szahara,
hóháló alatt a sivatagi homok,
belegabalyodik a világ zűrzavara,
mélyül, roskadozik, miként a cipőnyomok.
Reped, mozdul a föld, mint jeges rianás,
hosszúra nyúlik a rémület évada.
Morfondírozom, mit hozhat még a változás –
tévedéseinkre ráeszmélünk valaha?
2023.02.10.
Drága Évike!
Sajnos mindezt az ember okozza , mert azt hiszi ő mindenekfelett áll.
Nagyszerű alkotásodhoz szeretettel gratulálok!
Margit
Erzsike!
Köszönöm szépen a véleményed.
Szeretettel: Éva
Kedves Éva!
Sajnos az a baj, hogy legtöbbször nem egyszerűen tévedésről van szó, hanem az ember mindenhatót és mindentudót játszik. Ennek pedig súlyos ára van. A természet törvényeit összezavarni, önkényesen megváltoztatni nagy-nagy felelősség.
Versedhez szeretettel gratulálok:
Erzsi
Katalin!
Sajnos, a jelentős változásokra sem fordítanak kellő figyelmet.
Csak a nagy szólamok…
Köszönöm szépen a véleményed
Szeretettel: Éva
Évi!
Nagyon jól látod.
Köszönöm szépen a véleményed
Szeretettel: Éva
Azt gondolom kedves Éva, mire ráeszmélünk, már késő lesz.
Nagyon jól láttatod ezt versedben.
Szeretettel: Kata
Nincs mit csodálkozni, hogy megbolondul a természet, hiszen a világban az ember káoszt kelt maga körül. Kiváló meglátás. Szeretettel: Éva
Kedves Marika!
Sajnos ez a helyzet.
Köszönöm szépen a véleményed.
Szeretettel: Éva
Sajnos drága Éva azok nem eszmélnek rá, akik tehetnének is valamit,
hogy jobb felé forduljon a földi élet. Jól megírt, aktuális gondolatok.
Mária