Hiányzó otthon melege
Körös-körül az idegen arcok
a kollégium falai között,
a vén iskola falai között
sokasodnak az idegen hangok.
Riadt lelkem halálra ítélve,
végtelen vágy szívembe hanyatlik,
fülembe kis falum hangja hallik,
bárhova megyek életem része.
Egy-egy óra idegennek tűnik,
messze járó gondolat csendjébe
a villamos bezörget a szélbe,
a vágyemlék örök, meg nem szűnik.
Anyám a hívó hangod hiányzik,
féltő gondolatok hangos őre,
vágtató tüzes fogat a csöndbe.
Lelkem világa szép fényre vágyik.
Kedves Éva, köszönöm a gyermeki szívet érző gondolatodat.
Szeretettel: Éva
Kezdődik a felnőtté válás, az elszakadás. Szép, megható sorok a gyermeki ragaszkodásról. Szeretettel: Éva