Délben, este meg éjjel
Gyérül egyre a sötét,
Usasz* kúszik az égre fel,
Rézhasú fellegek ölébe
Csobban az égi mély, s
Álmok között, kimerülve
Nyalogatja ében sebét az éj.
Borzas bokrok gallyhajába
Ezernyi fénypihe akad,
Ködfátyolos szemedbe égve,
A rémálom te vagy magad.
Pszüké** nevetve elfordul
Ha megittasult énedet látja;
Ahol a puca vérbőn tágul, s
Tiltott örömökre vágyva
Ott letérdelhetsz, és tömheted
Délben, este meg éjjel a szádba!
*Usasz: a hajnal istene a Rig- Védában
**Pszüké: halandó görög istennő, a lélek megszemélyesítője
’23. február.
Igen, Gusztáv, a puca is így nyer igazi értelmet!
Üdv
😉riston
Te, huncut! akkor már minden világos, : azt is bekap…..Tartsa meg a jóisten a humorod!
Tiszt:G
Kedves Zsuzsa!
Köszönöm, hogy nálam voltál, és elolvastad kicsit különös versemet.
Csók:
😉riston💐
Különlegesen szép versedhez gratulálok!
Szeretettel:
Zsuzsa
Üdv Gusztáv!
Rendkívül éles szemed van.
Valóban a mondanivaló el van rejtve, de ki lehet hámozni.
A ,,megittasult éned” mindent elárul.
Ha összeolvasod a kezdőbetűket, az írás igazi êrtelme ekkor kristályosodik ki.
Köszönöm, hogy itt voltál.
😏riston
Kedves Ágoston! Szentül meg voltam győződve, hogy valami politikai töltetű verset
olvashatok, erre istenek, istennők találkoznak a földi valósággal, tehát a pucát is
megcsillagozhattad volna, mert azt csak mifelénk tudják ,mit jelent.
Valami köze csak van a hazugsághoz,hogy délben, este meg éjjel…
Tiszt: Gusztáv