Bogárka

Négylábú kidobott, kóbor ebek,
szilveszter éjjelén mit sem sejtenek.
Petárdák hangja töri meg a csendet,
közben önfeledten mulatnak a népek.

Színes fények szerte az égen,
hangosan dörögnek, rém ijesztően.
Hűséges barátaink riadtak, félnek,
otthonaikból is sokan elmenekülnek.

Bogárka, Bogárka a vesztedbe rohansz,
a kanyarban már sebesen robog a vonat.
De ő csak fut, rohan, a félelem hajtja,
néhány perc múlva oda mellső két lába.

A vonat tovahalad az éj leple alatt,
az óévbúcsúztatók hangosan vigadnak.
A sínek mellett egy haldokló állat,
ki valójában senkinek nem árthat.

Tehetetlen fekszik, fájdalmát sem érzi,
az élet jele kezd belőle lassan kiveszni.
De ő egyre csak küzd, mert élni akar,
küzdelmét meglátja fentről egy angyal.

Hamarosan küld egy jó embert arra,
oda, hol félholtan fekszik Bogárka.
A vérző állatot gyengéden karjaiba veszi,
az éj közepén messzi kórházba viszi.

Az orvos a túlélés csekély esélyét látja,
belekezd a műtétbe, s bízik a csodában.
Reménysugár szűrődik be az ablakon át,
Bogárka küzdj! Meggyógyulsz meglásd!

Az élni akarás csodákra képes,
a szörnyű napot Bogárka túlélte.
Mert bizony a csodák léteznek,
hinnünk kell bennük s megtörténnek.

Bár két mellső lábát végleg elvesztette,
új gazdája szeretetét örökre elnyerte.
Gyógyulásáig hosszú út áll még előtte,
Hamarosan kerekes kocsijával fut előre.

Nagy Noémi
2023.02.22.