Sáros Miklósné: Márciusi fergeteg

Sáros Miklósné: Márciusi fergeteg

Az ég megnyitotta felhőit
Ránk árasztotta hófergetegét
Hópelyhek táncolva értek a földre
Arcomat meglepve a különös jelenség

A fák virágai borzongva fogadják
Az idő nem kedvez nekik
Félnek összehúzzák magukat
Féltik termésüket, elhalnak

Én is megborzongok, rettegek
A jövő képe elevenedik meg
Sötét, hideg, rémült napok
A böjti idő széllel, szomorúsággal

Lelkem összetört, várakozik
Várja a böjt elmúlását
Hordom a keresztem, segítséget várva
Türelem, kitartás, egyszer végére járva

Jön a napsütés, a fény
Derült égbolt, tiszta levegő
Lelkem is tisztul, ébredezik
Szeretet, öröm veszi körbe

Hisz a homály eltűnik
Az élet vidámra fordul
Isten akaratából fényárad
Szeretet elevedik meg létemben

Szólj hozzá!