Midőn nesztelen leszáll az éj,
tested s lelked pihenni tér.
Gondolataid elcsendesednek,
lelked belső hangját hallod meg.
A hold fénye beragyogja szobádat,
az éj csendje mély álomba ringat.
Álommanó meglesi vágyaidat,
az éj leple alatt egy filmet forgat.
A valóságodból teljesen kiragad,
eléd tárja minden kívánságodat.
Miközben bejárod a világot,
csendben szunnyad a város.
S míg egész lényed békésen alszik,
a boldogság tengerében megmártòzik.
Másnap rád mosolyog a világ,
S Te nem tudod, mitől e változás.
Nagy Noémi
2023.04.09.
Kedves Mária!
Köszönöm versem olvasását és kedves soraid.
Szeretettel: Noémi
Nagyon szép vers. Érzéseimre ismerek. Gratulálok,