ÖRÖKSÉG
Szárnyaimat örököltem,
idejében megtanítottak
repülni.
Az életem arra tettem,
hogy ha egyszer
szükség lesz rám,
szárnyaimat előveszem.
Tavaszt ígért minden virág,
nem gondoltam akkor télre.
A virágok mind kinyíltak,
figyeltek a fényre.
A dolgomat elvégeztem,
Amíg volt egy kicsi fényem.
Napsugarak adták a fényt
könnyű volt repülni, de az
égen felhők gyűltek,
úgy kellett szárnyalni.
Túl nagy fényben nem volt
részem, a dolgomat
elvégeztem, amíg volt egy
kicsi fényem.
Miden szónak súlya vagyon,
tündököl a fényben,
felemelkedik az égre,
s szárnyal a sötétben.