Szivárvány
Hirtelen fordult az idő esőzésre,
Soha jobb, könyvek közti időzésre.
Elmúltával kinézek a napsütésre,
Szivárvány! Kapok fel az égre.
Akárcsak az érett paradicsom: Piros,
Vagy mint szűz rózsaszál, takaros.
Picit lentebb, Narancsos kertbe bandokolva
Telt narancsok egymás közé furakodva.
Kívántos Citromsárga gyümölcs, kíváncsian ennénk.
Savanya vala, legalább a miénk.
Sok cudar, déli jót elkerülve
Heverek, alföldi Zöld mezőben füröszve.
Tekintetem úszik végtelen egekben,
Nem látni ennyi Kéket, tengerekben.
Pehely tollként ereszkedek földre nyugalomban,
Fáknál dámát festenek, Lila ruházatban…
Be gyönyör ez a Szivárvány
Talán aranyat lelek arra járván…
De mire, mikor, fütyörészve odaértem,
Csak hűlt helye volt. Lekéstem…