Szakadás

Dübörgő szavak hasítanak,
Húsomba vadul szívet marnak,
Hol vagy te, égi őrangyalom?
Mikor rám ismét lesújtanak!
Eredben eszetlen düh lüktet,
Villámként vág belém a szemed,
Karod hirtelen felém veted,
Ösztön emeli fel két kezem,
Minden erőmet összeszedem,
A kar kart szorít, bőr felszakad,
Serken a vér kezeid alatt,
Torzult arccal döf az indulat,
Egymásnak feszülve ég lelkünk,
Diadalosan a földre löksz.
Ilyen hideg sosem volt a kő.
Fájás vet sugarat testemre,
Kiáltásom a csendbe fullad.
Lüktető szívem ott megszakadt,
Ott parányi porszemmé lettem,
Mit a lenge szél tovaszalaszt.
Borongós, sötét lénnyé váltál,
Mint egy istenség, fölém nőttél,
Haragod oltárán áldoztál.
Oh, Szerelem, te hova szálltál?

A nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja (november 25.) ihlette.