Törzse a hegyekben él,
ott ahol a patak zenélt,
s felhő szerű,füstjelek szálltak,
s így üzengettek egymásnak,
najakó kis indián,a patakra
inni jár!
Nyílvessző mindig ott van nála,
neki nincsen sálja,karomfog lánc,
a nyakába,s madártoll került
a hajába,így ült kenujába,s evezett
a falujába!
Najakót a törzs bölcse várta,
mert najakónak tele volt a zsákja,
hiszen vadászni volt,s vadkacsát
nyilazott, nem is egyet, amiből a
törzs minden tagja ehet!
Najakónak volt egy lova, s ha
a vadászatból hazaért ,ezen
vágtatott, aztán meg is etette,
s amikor Najakó elfáradt,az indián
sátorban aludni tért!
Köszönöm kedves Zsuzsa!
Melinda
Tetszik ez a bájos kis vers, gratulálok!
Szeretettel:
Zsuzsa