égi tünemény

a Nap, parázsló korongjával maga körül
narancsszínbe olvasztotta a felhőket
még távolabb, sötéten gomolyogva
a többi támadásra készült
gyilkos fegyverük torolt és zúzott
jéggyöngyök potyogtak az égből
valahol dörgött, villámlott
fák ágai törtek a széltől
egy kapualjban álltam mozdulatlan
bámultam az égi tüneményt
ázott hajam szemembe lógott
esernyőmet kifordította a szél