Megismertelek, találkoztunk egy nyári délután,
a szemedbe néztem,s éreztem a csodát.
Elmerültem benne,az aranybarna íriszedben,
fogva tartott a pillantásod,s azóta is mindörökre.
A lelkünk ismét egymásra talált e földi létben,
megírtuk odafenn,mint előző èleteinkben.
Hazatèrtünk egymáshoz;karjaid ölelésre tártad,
ismerős érzések kavarogtak bennünk pár pillanat alatt.
Ez a csoda soha nem múlik el már,
akkor és ott létrejött az összeolvadás.
Aranyló energiával egyesült fizikai testünk,
s e láthatatlan szál végigkíséri egész földi életünk.
