Napok szédületében

Duzzog az utca, por lepi kedvét,
nézed lankadó lézengők árnyát,
fény taszigálja nappalok terhét,
lüktető kétség liheg a járdán.

Tikkasztó napon lanyhul a lépés,
homlokodon a holnap barázdál,
szándékok mentén lehet eltérés,
gyérebb a léttér, mint amit várnál.

“Napok szédületében” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Szép időmértékes verselés!

    Szeretettel:
    Zsuzsa

Szólj hozzá!