NE ÁLLJ ZOKOGVA…
Ne állj zokogva síromnál,
nem vagyok ott.
De ott vagyok ezer szélben, mint tó.
Én vagyok a gyémánt csillogás
a havon, én vagyok a Napfény,
az érett gabonán.
Én vagyok, a szelíd őszi eső,
ami felébreszt halk kopogással.
Ott vagyok minden hangban veled,
a csendet, hordozó…!
De én vagyok az a csillag is…
mely rád terít jó éjszakát.
Ne állj hát zokogva síromnál,
nem vagyok ott.
Csak az fekszik ott,
akit Elfelednek.
BERECHET LÁSZLÓ
NAGYKÁROLY
Kedves László!
Van egy kis problémám a verssel. Amennyiben ezt műfordításnak szántad, akkor nem jól sikerült, ha pedig nem annak, akkor plágium szaga van.
Elnézést az őszinteségért!
József