Valamit itt kellene hagynom, ha távozom
Valami nagyot kellene tennem, de mit
Valami olyat mit más soha meg nem tett
De miért foglalkoztat ez minden nap engemet
Mert, hogy házamban a rendet szeretem
Hát Istenem, ezzel nem sikerül senkit megrendítenem
Hogy gyermekimet, unokáimat imádom, mások is
Tépelődőm naponta , akkor vajon mit is
Talán semmit, csak csendben maradni
Mások csendjét soha meg nem zavarni
Tenni a dolgomat, még megtehetem
Életemmel felkavarni senkit sem kell
Kezünkből az erő lassan kicsúszik
Elfogadni ezt egyre nehezebben tudjuk
Újat teremteni, már sajnos nem tudunk
fogadjuk el magunkat, úgy ahogy vagyunk.
Kondoros 2023 október 29 Oláh Péterné Jantyik Erzsébet. Hát ennyi.
„Kezünkből az erő lassan kicsúszik
Elfogadni ezt egyre nehezebben tudjuk
Újat teremteni, már sajnos nem tudunk
fogadjuk el magunkat, úgy ahogy vagyunk”
Sokan elmondhatjuk ezeket a gondolatokat. Szépen megfogalmaztad helyettünk is.
Szeretettel: Marika
„Újat teremteni, már sajnos nem tudunk
fogadjuk el magunkat, úgy ahogy vagyunk.”
Kedves Erzsike, így van, el kell fogadnunk, különben saját egészségünk látja kárát.
Versedhez gratulálok: Kata
Megszívlelendő gondolatokat fogalmaztál meg versedben, kedves Rzsike! Gratulálok!
Szeretettel:
Zsuzsa
Köszönöm Magdi.
Kedves Erzsike!
Bölcs gondolataiddal, csak egyetérteni tudok.
Sok szeretettel gratulálok!
Magdi
Köszönöm, hogy benéztél oldalamra, és olvastad a versemet. Rzsike.