A beszélő gyertya( mese)

Fényleni akarok szép lánggal,
mondta a gyertya ,gyújts meg,
hogy dús lángom éghessen,
Mindenszentek napján,a
temetőkertek virággal borított
szeretted sírján!

Kicsi lángon,kicsi hangom,
faggyúm cseppen sírhanton!
Fényem sárga, pirosas,engem
a holt lélek hivogat,lágy szellő
simogat,de el nem fúj,ott
leszek a síron túl!

Milyen szépen beszél ez
a kicsi gyertya,s oly gyönyörűen
táncol a lángja,már nem is
szomorú aki látja,s vele táncol
sírkertekben többi társa!

“A beszélő gyertya( mese)” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Kedves Melinda!
    Nagyon szép, kedves meseversed tetszéssel olvastam!
    Szívből gratulálok!
    Szeretettel: Margit

Szólj hozzá!