ÍRHATNÉK…
Írhatnék ezer új verset,
mert annyi bennem a rím,
mint megáradt folyóban
szétkorhadt uszadék…
De sok régi is ficánkol bennem,
hol sírva – hol nevetve,
kikívánkozik belőlem,
és friss lánggal újra ég
Gyorsan elröppenne,
mint elfáradt dunyhában,
a puha, picike toll,
ami erővel napfényre tör
És én engedem,
szilárd lelkesedéssel,
mert ha nem teszem
az biztos agyon gyötör
Vad szél viszi messzire,
a felhőkre rajzolva,
és én boldogan,
mélázva olvasgatom
Látják még mások is,
tán, fél percre megállnak
magukba szippantva,
magvas gondolatom
Olyan jó érzés,
a feledés nem nyel magába,
mint régi, rossz kút
a koszos, poshadt vizet
Egy kis részem
örökké köztetek él majd,
és mindenkor ez hoz
lelkembe újabb hitet.
Eger,2023. 11. 14. F.R. Vadvirág
Könyvkiadás
Pályázatok
Kurzusok
Írások
Tagjaink
Üzenőfal
Belépés/Regisztráció
AKIRE MA SENKI SEM NYIT AJTÓT
Nyomtatás 82 megtekintés 3 hozzászólás Kategória: Beküldött versek 2022.01.06. Szerző: Fleiszig Rózsa
AKIRE, MA SENKI SEM NYIT AJTÓT
Akire, ma senki sem nyit ajtót,
és íjként feszülve várja,
hátha mégis csoda esik,
és megszólal a csengő
Azokkal vagyok én,
őket vigasztalom, e szóval:
ha ma nem is,
de holnap biztos eljő’
Akkor, rád borul, átjár,
áldott, békés irgalom
Csak engedd be,
bárki képében is
köszönt be hozzád,
hogy lelked koldus
ne maradjon többé!
Legyen hétköznap, ünnep
vagy épp Karácsony
Boldogító érzés,
ha a magány
elszáll mindörökké
Magához ölel
a vágyott szeretet
Fényesség gyullad,
és újabb szerepet
oszt ki rád
az átkos pillanat…
Akire, ma senki sem nyit ajtót
Az – talán – maga sem érti,
mi rosszat tehetett,
hogy ezen a világon
milliók között is,
végül magára maradt (?)
Eger,2021.december 24. F.R. Vadvirág