A BÚS ARABUS
Sivatagban él a bús
Barna szemű arabus
A neje már több hete
Nagyon beteg: mélabús.
Kérdi őt az arabus:
– Drága szívem, mért’ oly bús?
Azt mondta ő válaszul:
– Mert drága a birkahús!
Vállat ránt az arabus:
– Akkor egyél marhahúst!
– Útálom a marhahúst,
Barna szemű arabus!
– Akkor mi legyen a kajánk,
Fekete szemű, szép arám?
– Mellettünk van egy nagy karám,
S ha te szereted az arád,
Onnan szerezd be kaját!
– Sajnos, üres az a karám
Ló nincs benne édes babám,
Csak egy öreg, rozsdás kazán.
És, hogy te is tudd: ma, szerdán
Bármily húst választhatsz lazán:
Lehet csibe, békahusi,
Kenguru, vagy polip-szusi,
Párolt kecske, vadas nyuszi,
És mellé kapsz még egy puszit.
Jó lesz ez így, nyuszi-muszim?
– Nem kell nyuszi, nem kell szusi,
Még kevésbé békahusi
Pörköltnek a legjobb hús,
A zsenge kis marabu!
Emiatt is mart idáig
Az a fránya mélabú!
Tudod most már barna hajú,
Borjú-evő, kicsi férjem
Hogy mi miatt mart a bú?
De ha hozol marabu-húst
Elmúlik a depresszióm
Elmúlik a mélabúm