Virágot a csatatérre!

Többé nincs, aki onnan visszatér,
szikkadt földjét áztatja vér és könny,
olyan kipusztult most a csatatér,
tisztelegj, ha arra jársz, úgy köszönj!

Menjetek és ültessetek virágokat
oda fel, arra a sivár dombtetőre,
ahol hű fiaink sírva imádkoztak,
amikor kifolyt a bajtársaik vére!

Sűrűn öntözzétek a virágokat,
könnyek között gondoljatok arra,
azok pihennek ott a kereszt alatt,
akik némán indultak a harcba!

A véres csatatér ma békét kiált,
hallgassuk meg intő szavát emberek,
ne kövessünk el még egy újabb hibát,
hogy a katonáink odavesszenek!

“Virágot a csatatérre!” bejegyzéshez 1 hozzászólás

Szólj hozzá!