Nézz bele a tükörbe,
de ne csak úgy a semmibe!
Jó mélyen a szemedbe!
Akit látsz, ő vagy Te!
Mondd csak, nagyon szereted?
Vagy inkább mélyen megveted?
Hagyod, hogy önmaga legyen?
Vagy alkalmazkodni kénytelen?
Adsz neki elég időt, hogy pihenjen?
Hogy megfáradt lelke életre keljen?
Számíthat rád minden helyzetben?
Vagy magára hagyod védtelen?
Mennyire nagyon hiszel benne?
Szívesen lennél mindig partnere?
Mondd, boldog s vidám a tekintete?
Vagy bánat bújik meg benne?
Ugye azért időnként megleped?
Ajándékkal, úgy, mint a kedvesed?
Mondd csak, tud őszintén mosolyogni?
Mikor szomorú, vigaszt nyújtasz neki?
S amidőn álmokat sző vagy tervez,
ugye mindig komolyan veszed?
Mondd, milyen érzések kavarognak benned,
miközben önmagad a tükörben nézed?
Nézz újra a tükörbe,
de ne csak úgy a semmibe!
Őszintén a szemedbe!
Akit látsz: ő vagy Te!
Nagy Noémi
2024.03.28.