Sötét-kór

Növényeknek,
Állatseregnek,
Embereknek…

Elfolyik lassan létleve.
Dúl világnak keserve,
Földanya meggyötörve.
Harmónia romba döntve.
*
Múló esztendők…
Tervezett vérfürdők…
Tömött temetők…

Profitnak éhsége
Elitnek burkolt betegsége…
Csillapíthatatlan!
Hatalomvágy gyógyíthatatlan!
*
Véres eszköz…
Utazás ördöghöz,
Pusztuló földhöz.

Életet béke terem.
Fegyverem
Szóban lelem.
Istenben reményem.

Dunatőkés, 2024. április 10. íródott: septolet trióban.

“Sötét-kór” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Kedves Gellért! Olyan a versed, mint egy összegző, leltározó, ki, hova tartozó, mindenkit, mindenhova besoroló kartoték!
    Sajnos, igazad van,tervezett minden, a vérfürdők, a temetők…
    Igen, a BÉKE életet teremt, a szó , az istenadta szó, ránk van bízva!
    Gratulálok, hogy bevállaltad!
    Tiszt: Gusztáv

Szólj hozzá!