Reflektálás – 31
(Minden lélegzetvétel)
A szívedet mardossa
a vágy keselyűje és
nem a tüdődet.
Kiáltozz nyugodtan
a fában, úgy sem
hallja meg senki.
Fogalmakat suttogsz
a levegőbe, de nem
változik meg semmi.
Az oxigén maga az élet,
amellyel átölelitek egymást.
A barátságokat már rég
elvitte a tegnapi
szemetesautó. A szerelem
egy kapirgáló tyúk
a felépített szemétdombon.
A képzelgés egy
leves melyet ebédre
szeretnél felszolgálni.
A valóság pedig egy
toalettben maradt
ejakulátum, amit
valaki mindig
elfelejt lehúzni.
2024.04.10.