A MÚLT ÁRNYAI
ágyba bújtunk sokszor – rég
mikor még
jártunk
szerelmesek voltunk
és boldogok hogy egymásra találtunk
sokszor álmodoztunk – rég
mikor még
jártunk
olyan szerelmesek voltunk
hogy csak ámultunk – bámultunk
elmentél mással egy csúf
köddel teli napon –
ha kezedre gondoltam
hogy már nem foghatom
sírtam – zokogtam
szomorú voltam
nagyon –
egy hatalmas szerelem
hogy múlhat el egyetlen
hajnalon
ma már ha rólad álmodom
olyan vagy mint a fény
egy megfoghatatlan
nagyon távoli hulló csillagon