Mondd, miért rohantok percek, és szálltok évek?
Miért nem álltok meg egy percre? Hm…bölcsen kell élnem.
Hallom csöpp kismadár a varázslatos hangod,
egy pillanatra leülök, leteszem a lantot.
Csivitelj csak nekem, nyúzott lelkem gyógyítsd meg,
mivel lassan ébredek, a szívemet szólítsd meg!
Gyere, barátom, s ülj ide, mellém kedvesem,
így együtt minden szebb, jobb, ízesebb! Úgy szeretem!
Minket ölel a rét, hegy, a liget, a berek,
figyeljük és tanuljunk tőlük, ők olyan bölcsek!
Itt csordogál a csend, béke van, és nyugalom,
lám, én megleltem azt. Tessék! Most nektek is adok.