Csillagtalan éjszakán, oly nagyon félek én,
mellettem árva a hely, mióta elmentél.
Nézem a sötét eget, merre jársz kedvesem?
Ha csillag vagy, ragyogjál! “Ilyenkor légy velem,”
Emlékeink ringatnak, amely sovány vigasz,
csókod emléke hamvad, testem, lelkem sirat.
Szeretnék újra élni minden pillanatot,
szép naplementét nézve elmúlna bánatom.
” s engedd hogy Hozzád bújjak!” ölelj át csendesen,
szíved halk dobbanása, nyugtatná lelkemet.
Tenger lágy hullámai, becéző szavaid,
vágy szikrája lobbanna, sóhajt’nak ajkaink.
Én hűséges kedvesem, titkaink őrzője,
szomorú életemnek, örök égi őre,
kérlek, ne hagyj el soha, álmomban légy velem,
éji csillagfényeddel vigasztald lelkemet.
2024.
Idézet: Erdős Renné verséből.
Örömmel láttalak versemnél Erzsike.
Köszönöm kedves szavaidat, ahogy a mondás szól “egy cipőben járunk”.
Ölellek: Kata
Én hűséges kedvesem, titkaink őrzője,
szomorú életemnek, örök égi őre,
kérlek, ne hagyj el soha, álmomban légy velem,
éji csillagfényeddel vigasztald lelkemet.
Ó be szép, köszönöm hogy ilyen kedvesen versbe foglaltad, amit sajnos sokan átérzünk. Köszönöm Kata.
Drága Icu, köszönöm kedves szavaidat.
Ölellek szeretettel: Kata
Drága Kata!
Ó, de szép verset hoztál. Ritkán jössz, de mindig örömmel olvaslak. Ez megérintette a lelkemet.
Gratulálok szeretettel: Icu