Szőttes, melyet a család együtt készít.
Mindenki jelleme bele szövődik.
Szülőknek erénye, netán vétke.
Egészsége, avagy betegsége.
Gyermekek szelídsége, olykor vadsága.
Kamaszok rendje, sokszor csúf zűrzavara.
Családi szőttes szálai egyszer
Gazdag, csodás mesét rejtenek,
Másszor kiált belőle
Kibírhatatlan őrület.
Angyal és démon ott bujkál.
De mit szőttem én a közösbe?
Fakó, csúnya vagy ragyogó, szép szálakat?
Gőgöt, önzést vagy szeretetet?
Keserű bánatot vagy röpködő örömet?
Hisztériát vagy rendíthetetlen hitet?
Együtt szövi minden család szövetét
A biztató fény és a lehangoló sötét.
A tarka családi szőttes szálait
Tartsa egybe a remény, szeretet és hit!
“Családi szőttes” bejegyzéshez 8 hozzászólás
Szólj hozzá!
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Köszönöm szépen kedves Erzsike. Szeretettel: Marika
Köszönöm szép gondolataid Marcsi..
Kedves Kata!
Nagyon szépen köszönöm az olvasást és kedves szavaid. Szeretettel: Marika
Kedves Gusztáv!
Köszönöm, hogy versemnél időztél. Szeretettel: Marika
Kedves Marcsi!
Nagyon szépen köszönöm. Szeretettel: Marika
Gyönyörű versedhez szeretettel gratulálok Marika.
Öleléssel: Kata
Kedves Marika! Egy olyan versed lett, amibe tényleg benne van a szőttes jellege, ahogy az őseink mindent beleszőttek, nemcsak fonalat,
ami volt, hanem érzelmeket, hangulatot, mindent, ami volt!
EGY GONDOLAT: ODAÁT NEM LEHETETT ZÖLD CÉRNÁT KAPNI, HOGY NE JÖJJÖN KI A PIROS FEHÉR ZÖLD.
Szeretettel: Gusztáv
Kedves Marika!
Szeretettel olvastam szép versedet.
Gratulálok: Marcsi