A Tél arcai

Megosztás
 | Nyomtatás | 7 hozzászólás | 145 megtekintés | Kategória: Beküldött versek| Szerző:

Hodos Éva: A Tél arcai

Üvegcseppeket aggatott a Tél a kerítésre,
hajnali fagyott harmatból szürke ködöt szitál…
Egy fázósan reszkető madár rákiált:
– Komisz tél, engedd a tavaszt, jöjjön végre!
– Január van az én időm! – süvölt a válasz –,
számotokra a jelen sosem jó, vajh’ miért?
Hát legyen! – kiáltja, és hóvihart igéz,
– Megmutatom milyen lehetnék,
úgy istenigazában! –
És a hó napokon át hull mezőre, házra,
belepi a hegyormokat, a szél dalát cifrázza,
kéménybe huhog, komiszan tép, kabátba búj,
most végre megmutathatja, mily’ hatalmas úr…

Ám egyszer… elül minden. Csend honol a tájon,
léptünk alatt fehér palást roppan,
mesékből szőtt álom…
Ha majd végleg elmegyünk, tán’
ilyen ösvényen lépkedünk,
míg rá nem lelünk az égi útra,
csillagok közt barangolva…
De, addig csitt! Itt a szobában
pattogó tüzű kályha mellett megbújunk,
Nem kell szólnunk elég, ha összesimulunk,
és kéz a kézben üldögélve
boldog szívdobbanásokat számolunk.

“A Tél arcai” bejegyzéshez 7 hozzászólás

  1. Szép ez a téli arc, kedves Éva, de talán a legfontosabb a szívdobbanás, ha van, kivel közösen számolni! Az a jó!
    Szeretettel: Gusztáv

  2. Kedves Rozika, kedves Pilla, kedves Marika! Hálás szívvel köszönöm kedves figyelmetek, örülök, hogy nálam jártatok! Szeretettel: Éva❤💖☃

  4. Kedves Éva, nagyon tetszenek képeid és versed felépítése.
    1. versszak: fagy, jégcsapok, viharos szél, hóvihar, madár kiált, tél süvölt, szél dalol, huhog…
    2. versszak: csendesedés, elmélkedés, benti meleg, pattog a tűz a kályhában
    1. vége: Mint egy nyitott mesekönyv, nagyon szép, szinte látom magam előtt:

    ” – Megmutatom milyen lehetnék,
    úgy istenigazában! –
    És a hó napokon át hull mezőre, házra,
    belepi a hegyormokat, a szél dalát cifrázza,
    kéménybe huhog, komiszan tép, kabátba búj,
    most végre megmutathatja, mily’ hatalmas úr…”

    Nagyon tetszik, hogy a 2. sorban megjelenik maga a mese szó is.
    Köszönöm, hogy olvashattam, nagy élmény volt, szép a versed úgy, ahogy van.

    Barátsággal: Pilla

Szólj hozzá!