Hiányzol, Apu, minden nap,
Még most is őrzöm hangodat.
Elmentél, de mégis érzem,
Vigyázol rám ott a fényben.
Várlak most is, s mindig foglak,
Emlékeim el nem fogynak.
Egy ölelés, egy régi dallam,
suttogj hozzám néha halkan.
Ha itt lennél, néhány percre,
egyik vágyam teljesülne.
Hogy a csend ne szúrjon többé,
s a lényed ne váljon köddé.