Én, egy ötvenhármas vagyok,
már sok mindent megértem,
kísértek jó és rossz napok,
éppúgy, mint a mesékben.
Hamuban sült pogácsámat
a tarisznyámba tettem,
volt egy kevés üresjárat,
de mindig tovább mentem!
Megmásztam csúcs-hegyeket,
olykor mély völgyeket jártam,
átéltem nagy teleket,
és izzadtam a forró nyárban.
Mivel ötvenhármas vagyok,
pont kettővel túl a hetvenen,
már jönnek mindenféle bajok,
de velük a kesztyűt felveszem!
Mégis eljön majd az idő,
mikor elér az enyészet,
többé nem szorít a cipő,
akkor csendesen lelépek.
Köszönöm Kedves Éva! Egyébként 72!
József
Kedves József! Szerintem szerencsésnek mondhatod magad, hogy 70 évesen ilyen jó a fizikai,-és mentális állapotod! A vers is remek, és amíg passzonak a rímek addig nincs gond! Csak így tovább, még… cél a 100 év legyen!😁