Viasz
Képlékenyek a szavak, ha hang nélkül koppannak az eső áztatta ólmos csendbe.
A hang – egy vércse sikolya – képes gipsszé formálni a megdermedt várakozást,
mi akkor késztet lépni, amikor
elfolyik a pillanat és újra
látszik a fény a nyaklánc peremén.