Tudod, miért nem tud megijeszteni a halál?
Azt hiszem, engem már átkarolt.
Minden egyes mozdulat, mit tettem,
eltemetett engem.
Azt hiszem, túl vagyok a nehezén, hiszen
velem minden rossz megtörtént, ezt nem így képzeltem.
Merre tart az utam, nem tudom, és azt sem,
még meddig bírom.
Engem már a legkevésbé sem ráz meg a halál,
mert minden, mit érzek, túlszárnyalta a fájdalmat.
Nem tudtam elbúcsúzni, de miért is kellett volna?
Ha helyesen cselekedtem is, szégyellem.
Nem tudok csendben nyugodni, ordítanak bennem a gondolatok.
Minden, mit érzek, már nem akarom.
Nem kell nekem nagy dolog, csak meg szeretnék pihenni.
Fáj minden, amit leírok, hát neked fáj-e olvasni?
Bennem kínzó érzések gyülekeznek ezt jobb, ha te nem érzed.
A halál, ha szólna, szívesen fogadnám,
mert minden amit teszek, oda vezet hozzá.