Az óra folyton körbejár s ketyeg,
életed nagy részét burokban éled.
Mint egy bástya, óv és védelmez,
úgy érzed biztonságot nyújt neked.
Ám olykor kényelmetlen benne léted,
szűkös, nehezen találod meg a helyed.
Túl sok bent az inger, az érzések,
a véget nem érő kérdezz-felelek.
Nagy a zaj, mely körbevesz odabent,
nincs időd, hogy önmagad megismerd.
A jövődet már rég nem tervezed,
merész álmaid is rég elfeledted.
Ám néha vágyakozva kitekintesz!
Vajon milyen lehet odakint az élet?
Amikor a komfortzónádon túlra merészkedsz,
amikor a múlt már nem fájó emlék lesz,
amikor égig érő falaidat leengeded,
amikor majd szárnyal az életed,
amikor tisztán látod a miérteket,
amikor tudod, hogy fontos az önszeretet,
akkor fedezed fel majd a végtelent!
Nagy Noémi
2025.08.10.