Magamba néztem…

Régóta nem írtam, nem volt miről.
Úgy érzem, minden mi szép elkerül.
Nem várok semmit én, senkitől,
valamit elronthattam, itt belül.

Rám mosolygó napra csak hunyorgok.
Csivitelő madarakra bámulok.
Nem érzem az élet varázsát.
Élő halott lettem. Hervadt virág.

Élednem kell a nyár végére,
mosolyogni tudjak az ég kékjére,
mire útnak indulnak a madarak,
fáradt kezemmel integetni tudjak.

Élednem kell, elengedni mindent,
mi nyomaszt, s ami félelmet kelt bennem.
Annyi szeretetet tudnék még adni,
nem szeretném az életet feladni.

Szólj hozzá!