Levél Pilinszkynek (Reflexió Pilinszky János Kihűlt világ című versėre)

Nem hűlt ki a világod,
hisz bennem lakozik az.
Testtel földet táplálod,
de lelked bennem igaz.

Pusztulásod balzsama
az én arcomnak krémje,
kihűlt világod hava
értő szívem reménye.

A csillagok kigyúlnak,
és újak is születnek,
kohóban az ócskavasak –
én írok Pilinszkynek.

“Levél Pilinszkynek (Reflexió Pilinszky János Kihűlt világ című versėre)” bejegyzéshez 1 hozzászólás

Szólj hozzá!