Férfi-Fa-Ló
Azon helyzet állt elő,
bennem ember és a nő,
Úgy rajong e háromért,
Mint uzsorás a zálogért.
Férfiakat tucatban méri,
Fákat karral körüléri,
Ló nyakára ráborulva
Világtól is elvonulna.
Nem kell ide más, mi jó
Elég férfi, fa, s a ló,
Arcom tőlük felragyog,
Velük önmagam vagyok.
Lábam dereka köré fonva,
Feljebb csúszott rég a szoknya
Magamba így fogadom, majd
Nászunk közben felfalom.