Lehullt szirom

Ne keress álmodban
csak zajt találsz a szélben,
szállóigét határszélen,
távoli vágyódást egy festményen.

Ne próbáld felidézni arcom,
elmosódott minden sarkon,
csak emlék csordogál
gyertyaviasz patakján.

Ne próbáld felidézni hangom,
elhűl szívem forrongó forrása,
Felhasadt virágom
kecsesen zuhan a világra.

Pernye szitál
mely leül jeges tó ölére,
s szívem ordító dallama
ágyúdörrenés égi zajban,

Nyugodni szeretnék,
távoli világba menekülni
villámcsapások közt tűzben égni,
visszafelé sose nézni.

Zokogva fekszel,
fagyott lélek…
szívembe lel a hó vakító gyönyöre,
örökké te maradsz bennem.

Szólj hozzá!