Csak nyugtass meg Engem,
Hogy ugye Mi most alszunk éppen?
Kéz a kézben, ketten egymás mellett,
Egy ágyban, szent békességben?
Fülembe suttogsz jó éjszakát,
Majd édes csókot adsz,
Szorítod kezem, elalszok végre,
Ahogy megnyugszom karjaid ölelésében.
Felébresztesz, ha rosszat álmodom;
Magadhoz szorítasz, mert fázom;
Végig simítod kezed hátamon
És Én elfelejtem bánatom…
Ám jön a reggel és felkelek,
Kipattan szemem, oldalra nézek;
Üresség, hidegség mellettem…
A rémálom csak most kezdődött el –
…Nélküled