Dermesztő kietlenség
Feszíti lelkem ketté;
Sivár sivatag sodor,
nyomomban ördög lohol.
Pálmát óhajt imám, s
Forrásvizet kortyolni,
Gyötrő egyedül bolyongni.
Oázis? Tán csak délibáb?
Sudár pálma domborodik,
Datolyaszilva hullik.
Nyúlni érte hiába,
Lesújt Tantalus átka.
A vén fa zsugorodik,
Korhadtan töredezik.
Keservemben porba rogyok,
S csillogni kezd a bot.
Majd fényes gönggyé változik;
Heléna az:bűvölet,
Nem mar többé gyűlölet.
Karcsú, kreol, s vágyódik
Szerelemért küzdeni,
Szenvedéllyel szeretni.
Feleszmélek; zöld erdő,
Patak, mező, lágy szellő.