Kicsit Kietlen

Nyújtsd felém gyönyörű kezed
Csak fél percet szeretnék veled
Mikor mindketten tisztán látunk
Rájövünk, egymásra vártunk

Az élet újra feldobott
Nekem, mint egy rozsdás pénzérmét
Mit én számításba se vennék
Mégis utánad kapkodok

Mert hirtelen minden ajtó
Bezárult újra körülöttem
S akit igazán kedveltem
Most már sehol sem látható

Félek, hogy mindent eldobok
Ami eddig meg volt adatott
Pár pillanatért, mikor a köd
Otthont nyújt, nem pedig felköt

Szólj hozzá!