Összes megtekintés: 89
Kedves szavak, kényszer mosoly
Udvarias viszlátok
Nehéz szívvel, hajtott fővel
Csak magamban kiáltok
Én is tudom, ők is tudják
Másképp ez már sosem lesz
Elveszett, mi régen megvolt
S visszahozni nem lehet
S bármennyire próbálok is
Visszatérni hozzátok
Sem az idő, sem a beszéd
Nem törli ki árnyatok
Mert elveszett az ártatlanság
Elveszett a gyermeklét
S nincs már ami eltüntesse
Gyógyult sebnek csúf hegét
Köszönöm szépen! 🙂
Sajnos vannak hegek, amik soha nem gyógyulnak, nem múlnak el.
Versedhez gratulálok!