A letépett virág

Összes megtekintés: 202 

Elmúlt minden, a nyár, a tavasz, az ősz, a tél,
egyszer minden szerelem véget ér.

A szerelem még kora tavasszal bimbózó virág,
nyáron szirmai színekbe borítanak mindent mit látsz.
Aztán jön az ősz és készül az út a hervadás felé,
a szerelem télre megsemmisül és a fehér hó fátylat hint rá.

Elmúlik minden, a nyár, a tavasz, az ősz, a tél,
egyszer minden szerelem véget ér, ha véget ér.

Írta: Forgács Enikő Rita
Dátum: 2021.03.11.

“A letépett virág” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Kedves Rita!

    Köszönöm a hozzászólásodat.
    Én még hiszek az élethosszig tartó szerelemben, akkor is ha tudom, hogy kihívásokkal teli, de a szerelmben az a szép, hogyha van értelme valaki mellett dönteni, kitartani és vele együtt küzdeni és hellytállni az élet kihívásaiban.
    Bár ez a vers félig meddig szomorkás hangvételű, de ugyanakkor kétértelmű is. Éppen ezért mindenki másnak mást jelent, mert minden olvasóban más benyomást kelt. 🙂 Számomra ez tetszik a versírásban az egyik legjobban, az hogy egyedileg értelmezhető.
    Én még nem találtam meg ezt a személyt, de nem is keresem. Majd érkezik, ha itt lesz az ideje, hogy rám találjon. Hiszem, hogy mindenki megtalálja élete párját sokan boldogok is vele, de vannak, akik egy idő után különválnak vagy el se jutnak odáig… Mindenesetre nem az én dolgom ezt feszegetni ez mindenkinek a magánügye.
    Minden jót kívánok neked! Legyen szép napod!

    Üdvözlettel: Enikő 🌹🌷

Szólj hozzá!