Képzelet

Összes megtekintés: 18 

Levél ahhoz a törött szívű lányhoz

Drága, menyegző Jóistenem!
Őszben feledtem a szerelmemet,
s mostanság egyedül kószálok
az utcán, s kaján lesnek rám a párok.

Én már nem szoríthatom meg,
kedvesem meg nem érinti kezem.
Ősszel múlt el neki mindene: haja,
mosolya, szerelme s forró vágya.

Véreztek a fák s szívem is vérzett,
egy szakító, örök végzetet érzett.
Lehullt az utolsó falevél, s az utolsó
szilánkot is elmosta az olcsó bor.

Annyira csönd lett, hogy hallottam,
amit utoljára mondtál Te mennyei atya;
„Küzdj s bízva bízzál.” Miért és miben?
Elvesztem, hisz szerelem az én hitem.

Szeretettel,
Elfeled T. Elek

Szólj hozzá!