Magamat sem ismerem.
Az elzárt lelkem mély verem,
Melyben pislákol valami:
Látom fel-felderengeni.
Késő van. Sírni nem tudok,
Ma hajnalig írni fogok.
Ösztönös a derengés,
A rímek és a merengés,
A toll mégis rosszul forog.
Lelkem lángja rosszul lobog.
Tovább ömlenek a sorok,
Ma hajnalig írni fogok.
Hiábavaló érzés.
Hiába vágyott megértés.
Válaszok kérdések nélkül.
A derengés lassan elül.
Nincsen cél. Se indok. Se ok.
Ma hajnalig írni fogok.