Telihold úszik fenn az égen,
boszi száguld nagy merészen,
seprűnyélen ülve vágtat,
közben kerüli a felhőgátat.
Lila ruhája csak úgy lebben,
széllel versenyt fut sebesen,
haja kusza, mint a szalma,
ám mosolytól ragyog arca.
Társa egy fekete macska,
kinek igen éles a karma,
morgolódik: – Drága gazdám,
ez a seprű nem luxusjárgány!
Nincs rajta ülés, nincs rugózás,
kényelmetlen rajta az utazás.
A boszi nevet: – Ne panaszkodj, cicám,
ez a seprű megy, mint a villám!
Így suhannak a holdas éjszakában,
varázsfelhőnek takarásában.
“Boszijárat” bejegyzéshez 1 hozzászólás
Szólj hozzá!
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Szuper ritmus, zseniális humor és tökéletes rímek!
A macska és a boszi párbeszéde mindent visz.
Szeretettel gratulálok: Klári