Őszanyóka

Tüdős Judit: Őszanyóka

Erdő szélén, kertek alatt
Őszanyóka bekopogtat.
Szoknyáján a sok szín fodra,
szellő hátán messze hordja.

Kosarában mézes szilva,
cukros dió, aranyalma.
Felhőt őriz kontya alatt,
esős napra fényt tartogat.

Két kezében varázsecset,
befest minden falevelet.
Amerre jár, nyomában
őszi napfény lesz a tájban.

“Őszanyóka” bejegyzéshez 1 hozzászólás

Szólj hozzá!