Törpmese
Nem rég’, mikor Apraja falvában jártam,
pár kis mókus éppen Törpapát kereste.
Hókuszpók fertelmes, romos kastélyában,
rossz emberek gyűltek össze minden este.
Zöld erdő helyére majd házak kerülnek.
Többé nem lesz helye ott a mókusoknak,
Sünt, borzot, vagy őzet, többé meg nem tűrnek.
kapzsiságuk így tesz szert busás haszonra.
Reggel nekiláttak kivágni a fákat,
mókuskák odúit földig lerombolták!
Véget kéne vetni e nagy gonoszságnak,
Törpapa segítsd meg a mókuskák sorsát.
Úgy szorít az idő, félelmetes gépek,
nincsenek törpöktől csak száz gyíkfarokra!
Gombaházak tűnnek, hogy ha odaérnek.
Törpapa, szükség van a varázslatodra.
-Törpjeim itt sajnos nem segít a bánat.
Menjetek erdőbe varázs makkot szedni.
gyűjtsetek be abból fejenként vagy százat,
volt tölgyek helyére, el is kell ültetni.
Varázs makknak van egy jó tulajdonsága.
Pusztaságot képes tölgyerdővé tenni.
Mert nincsen szüksége csak egy éjszakára,
reggelre a rosszat sűrűje elrejti.
-Törpilla, Okoska és te Ügyifogyi,
száz medvetalpnyira makkot ültessétek.
El ne felejtsetek gépek alá szórni,
gonosz masinákat nyelje el enyészet.
Szorgos törpök majdnem éjfélig dolgoztak.
Törperős volt az, ki a hátukat védte.
Erőfeszítéseik eredményt hoztak.
Gombaházba tértek éji pihenésre.
Emberek hajnalban gépeket keresték.
Ám azokba mindbe vastag ágak nőttek..
Járgányaik roncsát elképedve lesték.
Ordítva rohantak arra, honnan jöttek.
Mókuskák, erdőbe, végre visszatértek.
Ott odúkat kínált nekik az új tölgyes.
Sokkal szebb volt annál, mint amit reméltek,
hálával tartoztak eztán minden törpnek.
2022.04.27.