Maradjon a vakond

Már megint megjelent ez a „törpemetró”!
Ami volt virágom azóta csak „retro”.
Nemrég tanácsoltam szomszédom kertjébe,
az áskálódását, hagyja nálam félbe.

Dőlnek palántáim hol jobbra, hol balra,
kiskutyám ugatta. (Talán kikaparja?)
Félek jobban tart ő emelkedő földtől.
mert ahogy megmozdult elszelelt a kertből.

Tovább tette dolgát ez a kis garázda.
Sufnihoz szaladtam hangosan anyázva,
megfogtam az ásót túrásához mentem,
elkezdtem felásni jó mélyen a kertem.

Elszelelt e gonosz apró turbó ördög!
Biztos jót röhögött: Mérgemben, hogy pörgök.
Később észrevettem a kerítés mellett,
birtokába vette, által lévő a kertet.

Végre megnyugodtam, elköltözött újra.
Kárörvendő vagyok? Szomszéd kertjét túrja!
Könnyebbült vigyorral szemléltem a kertem,
földbe gyökerezett lábam, mert mit leltem!?

Telkünk túloldalán, szemem könnybe lábadt.
Rakás vakondtúrás, ezer állatjárat.
Rokonai jöttek e komisz törpének,
úgy mentek át rajtunk, engedélyt sem kértek.

Bementem szobámba, mert látni sem bírtam.
Texasi barátnak a gondom elsírtam.
Jó Johnny válaszolt éreztem nevetve:
-Még mindig jobb mintha, prérikutyád lenne?

2020.08.06.

Szólj hozzá!