Egy tíz emeletes ház háztetőjén állok
Leugorjak? Áh dehogy.
Inkább csak kiáltok,
De tova,
Nincs ki meghallana.
A felhők közt megannyi porszem,
Kosz és vízcsepp.
Az emberben megannyi érzelem,
Nevetés és könny csepp.
De mégis minek ennyi szenvedés?
Ennyi teremtés?
Miért nem lehet minden egy egész?