Szalmabáb zizeg a szélben,
örökké-vigyor a szája.
Sírna, de nem tud az árva.
Vihar jön ördögszekéren.
Elül a por, sóhajt az ég,
pipacsok vérpiros csöndben.
Egy ficánka veréb röppen
elő. Halni készül a rét.
Csak egyetlen sugár a nap,
zavarja szemét a felhő.
De megvárja még, hogy felnő
és virágot bont a csarab.