Öledben
Öled mélyén kuckómat keresve,
Meleg kezed érinti arcomat.
Lélegzetünk a csend ölelése,
Tisztán halljuk szívdobbanásunkat.
Szótlan mélyülünk el a semmiben,
Üres elménk gondjainktól mentes.
Együtt létezünk a mindenségben,
Tér- és időtlenségünk fenséges.
Varázsérzetünk hallgatásra int,
Vétek lenne korán megszólalni.
Ablakunkon egy csillag betekint,
Testünket fénycsipkével átszövi.
A hold arca is ránk csodálkozik,
Szerénység sugárzik ezüstjéből.
Lelkünk összefűzve ringatózik,
Erőt merítve meghitt mesénkből.
Békésen nézzük a szép fényeket,
Érezve, hogy létünk mily szerencsés:
Égtől kaptunk egy közös életet,
Melyben a szeretet a létezés.